Peakbagger.com

Ascent of Piz Kesch on 2019-07-23

Climber: Péter Hugli

Others in Party:Majoros Szilvia
Date:Tuesday, July 23, 2019
Ascent Type:Successful Summit Attained
Peak:Piz Kesch
    Location:Switzerland
    Elevation:11214 ft / 3418 m

Ascent Trip Report

Már korábban terveztük Balázzsal, hogy a Piz Kesch akár egy ,,belemelegítos" hegy is lehetne egy utánakövetkezo nagy Svájcihoz, például a Berninához. De Balázs nem volt itt, a Piz Keschen jó ido lett, Szilvike pedig ráért és ez számára is elérheto volt. Azért megkérdeztem Balázst nem zavarja-e, hogy nélküle megyek, szerencsére megkaptam az engedélyt úgyhogy mentünk. Vasárnap csak délután indultunk el, olyan szürreális volt, csak Salzburgig mentünk.

Aztán hétfon már Schalkl-nél mentünk át Svájcba a Piz-zel kezdodo hegyek közé, a határon most nem variáltak, falvak alig, autók alig. Közben néztem a térképen a Piz-eket, melyik melyik lehet, a Piz Linard különösen látványos piramis alakú. Madulain-nál emelkedés a La Punt, Es-cha buszmegálló/parkolóba. Ez az Es-cha a Kesch romans nyelvu neve. Átöltözés, ivás Szilvike elso saját barackpálinkájábal (finom volt amúgy) és indulunk, persze tehenek egybol, szerencsére nem túl közel. ahogy megyünk fel már látni nagy hegyeket, egyszer csak jobbra OTT VAN A Biancograt, a Bernina hógerince, huh ez már ilyen közel van ide? Mégis olyan kicsinek néz ki innen, ma biztos másztak rajta, belegondoltam, hogy ezeken a látszólag üres hegyeken az ilyen szép nyári napokon sok-sok mászó van, csak nem látni oket. A Fuorcla Gualdauna hágónál már látszik a szállásunk a Chamanna d'Es-cha, hát ez is meglepoen közel van. Az Ova d'Es-cha patak völgyét kerülve egy órán belül ott vagyunk, balra már látszik a Keschnadel, a Piz Kesch tuéles mellékcsúcsa, a focsúcs még rejtve. Kellemetlenül hangzó neve van itt mindennek, aztán a szokásos svájci árak a hüttében, 7 frankos sör, de nem bírtam megállni, hogy ne igyak. Idozített vacsora megint, névre szóló ülohely, éjszaka nyugtalan alvás.

Érdekes módon senki nem a Kesch-re indul másnap, mi keltünk csak korán, a reggelit is becsomagolták nekünk. A többi lakó ezt a hütték közti trekkinget csinálja.
A hajnali napfényben a Biancograt nagyon látványos a ház mellol, két hegymászó akik valószínuleg Madulainból indultak beeloznek. Bezzeg ha egyedül lennék, jöttem volna én is Madulainból... na de ez nem verseny, Szilvikét is szépen fel kell vinni.
Havon, sziklán megyünk, majd vasak vezetnek a Porta d'Escha hágóhoz. Semmi nehézség eddig. És akkor megláttuk a Porshabella gleccsert és a hegyet, hát ez nem néz ki olyan nehéznek, de azért csak óvatosan, a gleccser utáni út nem jelölt elvileg. A gleccser olyan jól járható, hogy hágóvas sem kellene, de azért felvettük, a minket megelozo további hegymászók nem vittek, csákány helyett is csak botot. A gleccseren már izgulok a szokott módon, hogy mi lesz a sziklán? Háromnegyed tízkor már a sziklán. Na de itt aztán vannak nehézségek. Számomra ugyan nem, de Szilvikének, akit kénytelen vagyok magamhoz kötni, hogy megnyugodjon. De azért kérdezgeti, hogy hogy fog itt lejönni? Utólag kiderült, könnyebben mint ahogy feljött. Az sziklaút háromnegyedénél kiérünk egy NAGYON kitett gerincre. Na itt aztán biztos nem jön fel Szilvike, nem is akartam ezt eroltetni. Persze eszemben volt, hogy ezt a kitett részt ki lehet kerülni, a Petter Bjorstad leírása és a Hochtouren Ostalpen c. könyv leírása is említi. Na de hogy találom meg? Itt most meg kell nyugodni, hogy ezt végiggondoljam. Még jó, hogy ilyen hibátlan az ido (egy kis extra rossz érzést adhat ha mégse sikerül...). Felmegyek a kitett gerincen egyedül. Amint felérve észreveszek a falban egy kis köves kuloárszeru részt, amiben le lehet menni egész könnyen, megyek-megyek és egyszer csak leérek Szilvike mellé a másik oldalára. Na most már nincs mese, erre nincs kitettség, megyünk fel. Felérünk, kereszt helyett egy bot, de végre itt kidolök egy rendes 3000-es hegyen és rajtunk kívül senki nincs itt. Akkor még nem tudom, de a túloldalon lévo egyik közeli látványos csúcs maga a Tödi. Délre persze a Bernina csoportja dominál, keletre az Ortler. Az Evés, ivás, fekvés és a lefelé út, hát az olyan gyors volt a sziklán, hogy tényleg "csak ennyi?" érzésem volt, Szilvikének is semmi különös, hihetetlen. A gleccseren gyorsan le, hát két pillanat alatt lent voltunk. A hüttébe visszaérve még egy csomó ido vacsora elott, sörözni, cuccokat szárítani. Éjjel hihetetlenül nyugodt alvásom volt.

Szerdán az utolsó nehézséget az autókhoz közeli tehenek jelentették. Itt ismét megláttam, ahogy a bennszülött svájciak integetéssel meghátrálásra kényszerítik oket. Egyelore nem hiszem, hogy gyakorolni fogom, pedig illene.
Érdemes megemlíteni, hogy ezen a napon voltunk még a hírhedten drága St Moritzban és utána a Bernina hágó felé mentünk Olaszország-felé. Testközelbol látni a Berninát a Morteratsch völgy bejáratától, itt sok különbözo érzés gyult össze: végre itt éloben látom, annyi kép után, de nem most megyek oda fel, majd egy másik nap. Ez az állandóság, hogy ez már 100 éve is hasonlóan nézett ki, az elso megmászók is hasonlónak láttál. De mégis ez a lassú változás, hogy a gleccser bontotta le a völgyet. Szóval összességében felemelo volt, jó hogy ilyen tiszta ido volt. Olaszországba át persze, ahogy jött a meleg úgy tunt el a svájci egzaktság meg a ridegség. Videó készült megint.

Felszerelés: Bakancs, hágóvas, csákány, kötél, sisak és még Szilvike túrabotját is kezembe vettem egyszer.
Summary Total Data
    Gear Used:
Ice Axe, Crampons, Rope, Ski Poles, Hut Camp
Ascent Statistics
    Route:Keleti normálút a La Punt, Es-cha parkolóból
    Start Trailhead:La Punt, Es-cha parkoló  
Descent Statistics
    Route:La Punt, Es-cha parkolóba
    End Trailhead:La Punt, Es-cha parkoló  



This page has been served 39 times since 2005-01-15.




Copyright © 1987-2020 by Peakbagger.com. All Rights Reserved. Questions/Comments/Corrections? See the Contact Page Terms of Service